Érdekesség
Michi Hirohito 1901 április 29-én hercegként látta meg a napvilágot.
1916-ban lett koronaherceg és jogos trónörökös.
1926-ban apja halálával örökölte meg a japán trónt és az isteni császár címet.
A császári palotában berendezett laboratórium a császárral.
Hirohito japán császárt rendkívüli vonzalom fűzte egy magyar dologhoz, meg volt rá az oka
Hirohito császár neve Magyarországon is nagyon sokaknak ismerősként csenghet, ha máshonnan nem is, amerikai filmekből biztosan. Ő az egyik leghíresebb japán császár, a második világháború alatt volt a szigetország uralkodója, hozzá kapcsolódik a háború és a béke kérdése is. Felelősségét is vizsgálták korábban mind a háború kirobbanásának, mind a megadás kérdésében is. Felelőssége a mai napig vitatott.
Nagyon sokáig uralkodott Japánban, több mint 60 évig ült a trónon, hiszen egészen 1926-tól 1989-ig volt Japán császára.
Hirohito amúgy 1901-ben született. Később fia követte a trónon, egy nagyon mozgalmas időszakban uralkodott, és így uralkodásának több korszaka is van, a második világháború után meghozta a nagy döntést, és lemondott isteni státuszáról. Nem volt többé politikai hatalma, csupán szimbolikus szerepet vállalt, ám így is a világháború utáni gazdasági csoda, a megújulás jelképévé vált.
Kevesen tudják azonban róla azt, hogy tengerbiológus volt, és nagy érdeklődést tanúsított az akvarisztika iránt is. Imádta a tengeri élőlényeket, és előszeretettel foglalkozott is a megismerésükkel. Több évtized alatt mintegy 14 tudományos cikket publikált tengeri állatok (különösen medúzák és egyéb gerinctelenek) tanulmányozásáról. Számos mintát gyűjtött, saját laboratóriumában dolgozott, és aktívan támogatta a japán tengeri kutatásokat.
És itt jön be a magyar szál, hiszen Hirohito kedvenc meséje egy magyar mese volt, méghozzá nem is akármelyik. A Vízipók-Csodapók volt a kedvenc animációs filmje az uralkodónak. Ez elképesztő elismerés Magyarország számára.
A kapituláció (1945)
1945-ben kijelentette, hogy nem isteni személy, amit az 1947-re elkészült alkotmány magába is foglalt. (Az alkotmány aláírásakor készült kép.)
Az 1889-es japán alkotmány szerint Hirohito isteni hatalommal rendelkezett országa felett, amely a sintó hitből származott, miszerint a japán császári család tagjai Amaterasu napistennő leszármazottai. /
A háborúkat kezdeményező és engedélyező vezető 1935-ben.
1943-ban személyesen a híres Musashi csatahajón
A mai kor híres történészeinek többsége megegyezik abban, hogy Hirohito császárt háborúsbűnösként kellet volna elítélni.
Sajnos komoly bizonyítékok szóltak ellene.
1945 után nyilvános írásaiban is megbánást tanúsított és nagyon sokat tett a nemzetközi békéért.
Jelentős része volt abban, hogy japán szinte pacifista állammá lett.
Hirohito császár és Nagako császárné Richard Nixon amerikai elnökkel és Pat Nixon First Ladyvel Anchorage-ban (1971. szeptember 27.)
A lap tetejére:
Jogi értelemben is konkrét meghatározása van az onsennek, ugyanis ezzel a névvel csak azokat a fürdőket lehet ellátni, melyeknek forrásvize meghatározott kémiai elemekből meghatározott számút tartalmaz, továbbá az újrafűtést megelőzően legalább 25°C –os hőmérséklettel rendelkezik.
Viszont mielőtt túlzottan lexikális jelleget öltene írásom, áttérnék a praktikumokra, onsen etikettre és tilalmakra.
Sok nemzet turistája számára lehet sokkoló a tény, hogy az onsenek a hagyományos használati módból adódóan a mai napig számos helyen koedukáltak, annak ellenére, hogy ezen fürdőhelyeken a pucérság kötelező. Japán nyugati nyitása óta (Meiji restauráció) egyre nagyobb számban terjednek ugyan el a nemek szeparált fürdőzését biztosító helyek is, de egy onsenbe látogatót ne lepjen meg a közös, ámde diszkrét és kultúrált "pucérkodás" gondolata sem. Az onsenekben használatos kis kéztörlő méretű törölközők tehát sokkal inkább a takargatni kívánt testrészek elkendőzésére szolgálnak, mintsem tényleges kéztörlésre. Ebből adódik a kis törölköző használatára vonatkozó szokás, mely értelmében a vízen kívül tartózkodva magunk elé fogjuk azt, a vízbe mártózáskor azonban vagy a víz partján hagyunk, vagy a fejünk tetejére teszünk. De nem rohanok ennyire előre. Hiszen még nem jutottunk el képzeletben a forrásvízhez.
Az onseneket már az utcán nagy táblák jelzik, melyen vagy az onsen szó képírásjele (湯), vagy a forró víz szóra utaló egyetlen hiragana (szótag) írásjel (ゆ) szerepel.
Betérve az onsenbe érdemes azonnal figyelni, hogy van e nemek szerinti szeparálás. Amennyiben igen, akkor már az előteret követően azonnal más irányokba terelik a hölgyeket és az urakat a 女(hölgy) és男 (úr) írásjelekkel. Ne legyünk azonban szokásaink rabjai, ugyanis számos helyen naponta vagy más ciklikussággal váltogatják az oldalakat, főként azokon a helyeken, ahol a két térrész kialakítása, azok fizikai adottságai jelentősen eltérnek egymástól.
Fürdőkultúra Japánban
Szerző:
Rajzó-Kontor Kornélia
Nem ritka, hogy egy ismerősöm, barátom tanácsért fordul hozzám élete első japáni utazása előtt.
Lehetne persze infók tömegével felvértezve jó utat kívánni, de egy ideje már az a stratégiám, hogy a legnagyobb valószínűséggel előforduló olyan pár szituációt ismertetem, melyben igenis szokatlan körülmények között, az addig megszokottól merőben eltérően kell(ene) majd viselkedni.
Ide sorolom többek között a különböző papucsok használatát, az étkezési szokásokat, a tömegközlekedésre vonatkozó tudnivalókat, a köszönési módokat, meghajlási formákat, vagy a mai nap témájaként választott japán fürdőzési kultúrát.
Pár szóban ki fogok térni írásom végén a japán otthonokban szokásos fürdési módokra is, de a témát egészében jobban, átfogóbban jellemzi, ha az onsenekről írok, így hát ezzel kezdeném.
Az Onsen szó maga meleg vizű forrást jelent japánul, de a fürdőkre általánosan is használatos. Japán szerte több ezer fürdő található, melyek sajátossága, hogy geotermikus hő által fűtött vizeket használnak. Régen az onsenek közfürdők voltak, hiszen a földrengés biztos építkezési technikákból adódóan a cölöpökön álló házakban nem voltak és a mai napig sincsenek vízvezetékek, mára azonban a közfürdő jelleg mellett megjelentek a felfrissülést, elvonulási-, pihenési lehetőséget biztosító fürdőzőhelyek is.
Vannak zárt térben működő onsenek is, de eredetileg a szabad ég alatti fürdési lehetőséget jelentették, melyeket roten-buronak, noten-buronak is neveznek, s a mai napig a legnépszerűbb helyek közé tartoznak, s egyben a belföldi turizmus központi elemei. Mindezek mellett azonban a tradicionális architektúrát, megjelenést, légkört biztosító úgynevezett ryoukan hoteleknek is kötelező kelléke a hagyományos onsen fürdő.
Az előteret követően általában egy öltözőbe érünk, ahol a falak mentén elhelyezett polcrendszereken kis kosárkákat találunk, melyekbe belehelyezhetjük levett ruháinkat, a magunkkal hozott tárgyakat és persze ne feledkezzünk meg az ékszerek és egyéb kiegészítőink levételéről sem (bizonyos ásványanyag tartalmú vizek és a fémek-nemesfémek kölcsönhatásának kivédése végett). Miután lemeztelenítettük magunkat, kis törölközőnkkel a kezünkben elindulhatunk a tisztálkodó helységbe. A szóhasználatnak nagy jelentősége van, ugyanis mielőtt bármilyen forrásvízbe bemennénk, előtte kötelezően tisztálkodnia kell mindenkinek. A fürdőző "medencék" elérése előtt tehát egy olyan térben találjuk magunkat, ahol a falak mentén akár tucatszám találunk kis stokedliket, csapokat, fa vödröket, tisztálkodó szereket. (Utóbbiak hiányában nem csak törölközőt szokás magunkkal vinni, hanem egy kis műanyag kosárkában, mini lavorban a tisztálkodó szereinket is.) Miután a parányi kis székre leülve tetőtől talpig megmosakszunk, hajat mosunk, kezdetét veheti a relaxáció egyik legtökéletesebb formája: a fürdőzés.
Társadalmilag nem elfogadott, ha valaki koszosan, vagy kemikáliával szennyezetten (habosan, samponosan stb) megy a forrásvízbe, így ezen a ponton érdemes egy pillanatra megállni és alapos ellenőrzést végezni. Mivel a kézi törölközőt mosakodó kendőként használják a japánok, így a tisztálkodást követően az már tisztátalannak számít. Ez a magyarázata annak, hogy a fürdő további részében legfeljebb csak testrész takarásra használják, de semmiképpen nem teszik bele a forrásvízbe.
Fürdőhelyenként nagyon változó, hogy ezután milyen lehetőségeink vannak. Van ahol csak egy-egy "fürdőmedence" kerül kialakításra, míg máshol akár tucatnyi is rendelkezésünkre áll, akár mind változó hőmérséklettel, ásványanyag tartalommal. Érdemes persze ezen a részen is figyelmesnek lenni. A legtöbb medence mellett fel van tűntetve a vízhőmérséklet és a víz összetétele is, mely néha rendkívül magas koncentrációban tartalmaz egyes ásványi anyagot, rendkívül magas (akár 42 fokos) hőmérséklet mellett, így az ajánlott időket fontos lehet figyelembe venni. No meg jobb ha felkészülten megyünk abba a medencébe is, melybe áram van vezetve, merthogy ilyen is van.
A kültéri "medencék" általában japán ciprusból, márványból vagy gránitból kerülnek kialakításra, míg a beltérieknél nem ritka a cserép, akril, vagy üveg felhasználása sem. A csobogók, kisebb-nagyobb természetes vagy mesterséges kialakítású vízesések pedig már csak tényleg a habot jelentik a képzeletbeli tortán.
Ami a tilalmakat illeti, nem illik zajongani és hagyományosan nem engedélyezett a tetoválás sem. Utóbbinak oka anno a yakuzák (bűnözők) kirekesztése volt ezekről a helyekről. Manapság nem ritka, hogy megkötések mellett mégis igénybe vehetik ezen szolgáltatásokat azok is akik tetoválással rendelkeznek, de döntően az a jellemző, hogy csak ezek leragasztása, eltakarása mellett. Szóval arra sem árt felkészülni a tetoválásoknak hódolnak, hogy esetlegesen emiatt kénytelenek lesznek kihagyni ezt az élményt.
Bár a háztartásokban való fürdés egészen más téma, annyiban mégis kapcsolódik a fentiekhez, hogy a család minden tagja ugyanazt a kád vizet használja az esti megmártózáshoz sorban egymás után (hierarchikus sorrendben), mintha csak az onsen forrásvizét vennék igénybe mindannyian, s hogy a kádban ejtőzés előtt otthon is kötelező a "csutakolás", hogy a kád víz makulátlan tiszta maradjon még az utolsó fürdőző számára is. Tehát véletlenül se akarjon senki a háziasszony által előre gondosan elkészített majd letakartkád vízbe szappant, kemikáliát bevinni, ne feledkezzünk meg magunk után letakarni a kádat (ne hűljön) és a legfontosabb, nehogy kieressze bárki is a kád vizet, hiszen az az egész család számára jelenti a napi felmelegedés, felfrissülés lehetőségét, melyet nagy vétek lenne csak úgy könnyelműen megsemmisíteni!
- tölgy; cédrus; vörösfenyő; fenyő
Japán oktatás
érdekessége
Építészeti "csoda"
Híd japánban.
Első ránézésre bátorságpróbának tűnik a sofőrök számára - mintha az út hirtelen az égbe meredne.
A japán Eshima-Ohashi hídról beszélünk, egy hihetetlennek tűnő szerkezetről.
Matsue és Sakai Minato városait összekötve úgy tervezték ezt a hidat, hogy a nagy hajók is gond nélkül áthaladjanak alatta - összecsukható mechanizmus és mozgatható elemek nélkül.
Elölről szinte függőlegesnek tűnik, de valójában a maximális dőlés 6,1% körül van - technikailag teljesen érintetlen és biztonságos a mindennapokra. 1,7 kilométer hosszával és masszív kivitelezésével szembeszáll a széllel és az időjárással, funkciója mellett igazi turisztikai látványosság.
Sokan azért jönnek ide, hogy áthajtsanak ezen a "lehetetlennek" tűnő úton - miközben látványos kilátást élveznek a környező régióra.
Egy modern mérnöki darab, ami megmutatja, milyen lenyűgözően funkcionális tud lenni a dizájn.
A lap tetejére:
weboldaláról.
Japán zsidók
A japánban egyesek szerint az elveszett törzsek tagjai szétszéledtek a szélrózsa minden irányába. Közülük sokan a selyem úton haladva jutottak el Japán zárt világába, és alapították meg az ősi Japán birodalmát. Állítólag. De nem.
(ki zsidó?)
A nagyobb központokban voltak találhatók kis közösségek és zsinagógák is. Kobén, ahol Japán először nyitotta meg kapuit a Világ számára, ma 15 zsidó család él. Ide akkoriban Bagdadból, Irakból Aleppoból, Szíriából, Lengyel és Oroszországból érkeztek kereskedő zsidók. Az 1923-as yokohamai nagy földrengést követően az ottani zsidók egy része is ide menekült. Bár a 2. Világháborúban elpusztult két zsinagógája, ma egy ortodox templom szolgál, az. A második világháború során a közösség vezetője, a szíriai Rahmo Sassoon aranyleveleket festetett a zsinagóga falára, hogy kevésbé legyen feltűnő az utcán masírozó németek számára. Nem sokkal ezután Kobe rendőrkapitánya magához rendelte Rahmot, és mikor megtudta az álcázás okát, ígéretet tett a helyi zsidó közösség védelmére.
Egész Japánban védelmi helyzetet élveztek a zsidók, és '40-'41-ben számos, a Soá elől menekülő embert is befogadtak. Ez a különleges politika abból a szent meggyőződésükből eredt, hogy a zsidók hatalmas befolyással bírnak a világgazdaságban, és főleg az ázsiai területeken szerették volna érvényesíteni várandóságaikat, Mandzsúria megszerzésével. De a magánembereknek köszönhetően is, mint Dr. Kotsuji Setsuzo, aki kölcsönt vett fel, hogy a zsidók életben maradását finanszírozhassa Kobén, sok ember menekülhetett meg nemcsak a náci, de a szovjet karmokból is.
Sempo tiszteletére 1985-ben Izraelben, az Igazak Útján fát ültettek.
A feljegyzések szerint viszont az első nyugati zsidók, a Marks testvérek, 1861-ben (hét évvel Japán történelmi kapunyitása után) érkeztek Yokohamába, és kereskedéssel foglalkoztak. (Újabb tizenkét év kellett ahhoz, hogy egy amerikai tanár bevigye a baseballt, ami azóta a japánok kedvenc sportja, s a világszínvonalban másodikak az USA után.) Természetesen őket sokan követték, Lengyelországból, Angliából és az USA-ból. Építettek zsinagógát, zsidó iskolát és ebből az időből származik a zsidó temető is. Yokohama lett a japán zsidóság központja, és ma is az. A zsidó élet mai nyomai azonban leginkább a második világháborúban itt szolgált zsidó katonák nyomán épültek meg.
Vagy ott van Sugihara Sempo és felesége, Yukiko. Sugihara litván konzul volt, aki élete kockáztatásával 1940-ben 6000 lengyel és litván zsidó számára állított ki útlevelet Vlagyivosztokon és Japánon át Curacaora, a karib-tengeri holland gyarmatra. Persze a gyarmaton nem fogadhatták be őket, de a lényeg az volt, hogy a japán döntés szerint Kobén vagy Hongkongban határozatlan ideig maradhattak. Köztük volt a lengyelországi Mir Yeshiva tanulóit és tanárjait, mely így az egyetlen egészében megmaradt zsidó iskola kelet-európából. Mire Amerika belépett a háborúba, a zsidók nagy része elhagyta Kobét, és főleg Sanghajban telepedett le.
6000-es zsidó lakossággal büszkélkedhetett, de ez Sempo által megmentett, és más, a szovjetek elől menekülő zsidók számával a háború végéig együtt elérte a 18000-et. 1943-tól gettóban kellett élniük, de megkülönböztetetten jó dolguk volt, és a "Hongkong gettó" tízezrek életét mentette meg.
Kobét a háború során egy amerikai légicsapás teljesen elpusztította. A város lassan épült újjá. A zsidó közösség egy helyi raktárból alakította ki zsinagógáját. A mai közösségi központ 1970-ben, a Kitano körzetben épült fel, egy orosz ortodox templom, egy muszlim mecset és egy katolikus templom mellett. Még egy utolsó földrengés kergette el az itt maradt zsidók egy részét 1995-ben. A helyi apró közösség azonban aktív a mai napig.
Hirosima zsidó múltjáról ma nagyrészt csak a Holocaust Oktatási Központ és emlékmű tanúskodik.
Bár a századforduló legnagyobb zsidó központja Nagasakiban volt, az 1. Világháború előtt eltűnt ennek közössége is. A háború miatt elvándoroltak a zsidó kereskedők és iparosok, de megmaradt a temetője, a Sakamoto Gaijin Bochinál. Zsinagógája, mely 1894-ben épült japán első zsinagógájaként, az Umegasaki-machi, a második világháború alatt raktárként üzemelt, majd lebontották.
Nagasaki zsidó gyülekezetének leghíresebb tagja Joseph Trumpledor volt. Trumpledor a japán-orosz háborúban tüntette ki magát remek vezetői képességeivel. Port Arthur ostrománál 1902-ben elvesztette a karját. Ő vezette a Cion Öszvéres Osztagot, mely hősiesen áldozta fel magát Gallipoli védelme során. Később a cionista mozgalom élén Erec Israel álmáért küzdött. Oroszországból fiatalokat hozott a Szent Földre, és katonai alakulatai élén haláláig védte azt. Tel Chai arab ostromát addig állta, míg halálos sebet nem kapott. Oda is temették hős testét.
Okinaván megközelítőleg 200-300 zsidó katona szolgál az amerikai seregben, de természetesen ma a legtöbb japán zsidó Tokióban él, ahol a fő vallási irányzatuk a chabad. Bár ez úgy hangzik, mintha komoly számról lenne szó, a hetvenes évek óta ez megközelítőleg 1000 zsidót jelent, akik az amerikai hadsereg tagjai. Kétharmaduk az USA-ból, egyharmaduk Izraelből és a többiek Európából jöttek, s csak maréknyi japán betért van. A fővárosban kis odafigyeléssel fellelhetőek a kóser termékek, bár ezek a polcokon egyáltalán nem jellemzőek. Ha kóser főtételt szeretnénk, szinte biztos, hogy egy helyi kóser háztartással kell felvenni a kapcsolatot. A Beth David Synagogue és közösségi központ intéz minden vallásos élethez elengedhetetlen dolgot. A helyi zsidók a banki szférában vagy a médiában dolgoznak, vallásosság szempontjából nem aktívak. Elvétve van zsidó esküvé vagy bar/bat micva.
Egy helyen van iskolai kereten belüli zsidóság oktatás (Yudaya-Isuraeru Kenkyu), de a mai Japánban nem ismerik és nem is nagyon foglalkoznak a zsidósággal, két szervezet kivételével. Ezek a Makuya és az Izrael keresztény barátai nevű nem túl idős keresztény szekták. Az előbbinek cca. 60.000. utóbbinak megközelítőleg 100.000 tagja erős szálakkal kötődik a zsidó közösséghez és Izraelhez, ahová minden évben 70 fiút visznek kibucnyiknak.
A lap tetejére: