Japánból hozta a szemléletet a rektorhelyettes, amellyel megújítaná Budapest történelmi városképé

"Budapest belvárosában több százezer ember élettere forog kockán, és ha nem foglalkozunk a történelmi bérházállománnyal, számos értéket hagyunk veszni" – hívta fel a figyelmet a témára az Óbudai Egyetem fenntarthatóságért felelős rektorhelyettese. Sugár Viktória szerint mindennapi döntéseink sokkal erőteljesebben hatnak a környezetünkre – és ezáltal másokra is –, mint azt gondolnánk.

A 15 éve oktató építészmérnök doktori disszertációját a budapesti bérházak energetikai rehabilitációjáról írta, amelyet az Oszakai Egyetemen védett meg.

Japán partnereitől tanulta meg, hogyan kell kívülről, tudományos szemmel szemlélni azt a világot, amelyben él – ő maga is egy VII. kerületi bérházban lakik. Témavezetőjével, a japán Kita Michihiróval közösen könyvet is írtak Pesti bérházak (Historical Tenements of Pest) címmel.

Sugár Viktória 2024 júliusa óta az Óbudai Egyetem fenntarthatóságért és kiemelt fejlesztésekért felelős rektorhelyettese.

Háborús golyók a falban, elhanyagolt történelmi bérházak

Véleménye szerint a belváros tele van rossz állapotú, lepusztult, a 19–20. század fordulóján épült bérházakkal.

A felújítások egyik legnagyobb akadálya a tulajdonviszonyokban rejlik: a lakások több mint 90 százaléka magántulajdon, és a lakóknak egyhangúlag kellene dönteniük a ház felújításáról – miközben anyagi helyzetük sokszor nem teszi lehetővé egy ilyen léptékű beruházás vállalását.

Rengeteg épületben ott vannak még a második világháborús vagy az 1956-os golyónyomok, sőt néhol maguk a golyók is a vakolatban

– mutatott rá, érzékeltetve, mennyire elhanyagolták ezt az épületállományt a 20. században. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a falban lévő golyónyomoknak is van történelmi értéke.

Budapest képe nem lenne ugyanaz a történelmi bérházak nélkül

A rektorhelyettes egyik kutatási területe a meglévő épületállomány jövőképe. Szerinte érdemes átgondolni a hangsúlyokat: sokat beszélünk az új, energiahatékony épületekről, miközben ez elenyésző a már meglévő állományhoz képest.

Az utolsó pillanatok felé tartunk, hogy még megmenthessük ezeknek a házaknak a történeti karakterét, díszítményeit – Budapest képe nem lenne ugyanaz nélkülük

– figyelmeztetett. Ha nem foglalkozunk velük, az épületek nem feltétlenül omlanak le, de "szépen, lassan lakhatatlanná válnak, és elveszítik az egyedi építészeti értékeiket". Márpedig a Parlamentet és a Lánchidat ez a történeti miliő veszi körül – enélkül Budapest arculata és turisztikai vonzereje is csökkenne.

"Ha ezzel nem foglalkozunk, magunk alatt vágjuk a fát" – figyelmeztetett.

Ne söpörjük le azzal, hogy csak porszemek vagyunk!

"Ne higgyük, hogy a mi mindennapi döntéseink nem számítanak" – hangsúlyozta Sugár Viktória a témát lezáró üzenetként. Sokan ugyanis azzal söprik le a fenntarthatósági kérdéseket, hogy ők csak porszemek a gépezetben, és nem számít, mit csinálnak.

De ha százezer ember így gondolkodik, az már nagyon is számít

– fogalmazott. Ha például valaki úgy cseréli ki bérháza ablakát, hogy figyel a formára, a színre, az anyagra, hogy az illeszkedjen a város történelmi képéhez, azzal már hat a tágabb közösségére is. "A mindennapi döntéseink sokakra hatnak, még ha ezt nem is gondolnánk" – vallja.

Az AI felforgatja az építészetet is

Sugár Viktória az Óbudai Egyetem Építészet, Design és Technológiai Doktori Iskolájának egyik alapító tagja. Az olyan új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, szélsebesen terjed a területükön: mikrótól a makróig megváltoztathatja az építészszakmát – jelezte.

Doktoranduszait arra biztatja, hogy használják a mesterséges intelligenciát – aki nem ismerkedik meg vele, lemarad. A határt viszont meg kell húzni: "A döntéseket nekünk kell meghozni, és a felelősséget is nekünk kell vállalni érte."

Az oktatásról úgy vélekedett, hogy "a tisztán frontális oktatásnak lejárt az ideje", ahogy a lexikális tudás sulykolásának is.

Nevetve jegyezte meg, hogy a számonkérés is megkérdőjeleződik: "Azon érzem a változást, hogy már nem érkeznek rossz beadandók, hanem harminc nagyon jó dolgozatot kapok – gyönyörűen megfogalmazva, helyesírási hibák nélkül. Varázsütésre rengeteget javult a hallgatóim nyelvhelyessége és tudása."

Fenntartható építészet és várostervezés az Óbudai Egyetemen

Sugár Viktória az Ybl Miklós Építéstudományi Karon energiahatékony és ökologikus építést, fenntartható építészetet oktat, főként mester- és doktori képzésben. Az Óbudai Egyetem Építészet, Design és Technológiai Doktori Iskolájának egyik alapító tagja. Emellett egyik főszervezője az Ybl Conference-nek, a kar nemzetközi konferenciájának, amelyet idén negyedik alkalommal rendeznek meg. "Egyre nagyobb a látogatottság, a külföldiek száma is nő" – mondta. A rendezvényen a hazai szereplők mellett főleg közép-kelet-európai vendégek vesznek részt, és kiderült, a régióban nagyon hasonló problémákkal küzd a szakma, mint amiről interjúnkban is beszámolt.