Kitudódott a "titkos terv"
Az Eurasian Times kínai médiaértesülésekre hivatkozva arról ír, hogy miközben az egész világ feszülten követi az iráni dúsított urán sorsát, egy távol-keleti ország hatalmas készleteket halmozott fel.
Kínai források szerint
Japán a legnagyobb titokban nem csupán atomhatalmi álmokat dédelget, hanem egyenesen a világ legtöbb nukleáris robbanófejjel rendelkező országává válna.
Az állítás kifejezetten érzékeny pillanatban érkezik, ugyanis az Irán ellen indított amerikai-izraeli támadás egyik fő indoka az volt, hogy az iszlamista rezsim mintegy 400 kilogrammnyi 60 százalékosra dúsított uránt állított elő. Szakértők szerint ez a mennyiség több tucatnyi atombomba előállítására lenne elegendő, amennyiben tovább növelik a dúsítás arányát.
Az egyik legnagyobb kínai lap még március 30-án állította, hogy Tokió "veszélyes ütemben" bővíti a védelmi iparát kapacitás és technológiai fejlettség tekintetében. Kifejezetten a felhalmozott nukleáris készleteket emelték ki: értesüléseik szerint 2024 végére Japán mintegy 44,4 tonna plutóniummal rendelkezett. Mindez szerintük összesen
5500 nukleáris robbanófej előállítására elegendő, amivel megelőzhetik a jelenlegi vezető oroszokat.
A kijelentés annak fényében is merész, hogy Japán a második világháborút követően atomellenes, pacifista politikát folytatott. Nem véletlen, hogy az ország 1970-ben a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó szerződés egyik első aláírói között volt. Az azóta eltelt időszakban ugyanakkor a világ óriásit fordult. A szomszédos Kína a világ második legerősebb hatalmává lépett elő gazdasági és katonai szempontból egyaránt az Egyesült Államok mögött, és számos szempontból Washington fő kihívójává lépett elő (meg kell jegyezni, hogy néhány rangsor Oroszországot sorolja a második helyre Amerikát követően, Kína itt csak a harmadik). A látványos felemelkedés együtt járt Peking befolyásának határozott növekedésével az indo-csendes-óceáni térségben, ami sérti a japán érdekeket. A szigetország az elmúlt években emiatt felhagyott a korábbi pacifista szemléletével és jóval nagyobb figyelmet kezdett fordítani a fegyverkezésre.
2025 novemberétől kezdve egyre jobban elharapódzott a feszültség Japán és Kína között, ennek eredője, hogy a japán miniszterelnök, Takaicsi Szanae tett egy merész kijelentést. Azt mondta ugyanis, hogy amennyiben Kína megtámadná Tajvant, akkor azt kénytelen lenne egy, az országa érdekei ellen irányuló lépésnek tekinteni, ezért katonailag is beavatkozna. A mondatokat követően súlyos diplomáciai feszültség alakult ki, bár Tokió óvatosabban fogalmazott, Peking egyre súlyosabb vádakat hozott elő, miközben gazdasági szankciókat léptettek életbe. A kijelentés illeszkedik ahhoz a globális trendhez, amely szerint a globális biztonsági helyzet megváltozása miatt
egyre több ország fontolgatja, hogy nukleáris fegyverarzenált épít a stratégiai elrettentés érdekében, ezek között visszatérően felmerül Japán is.
A 44,4 tonna plutóniumra vonatkozó állítás egy japán jelentésre támaszkodik, amely 2025 augusztusában tett ilyen kijelentést. Az viszont újdonságnak számít, hogy ennek egészét nem az országban tárolják, hanem Franciaországban (14,1 tonna) és az Egyesült Királyságban (21,7 tonna) is vannak készletek. Tokió saját felügyelet alatt 8,6 tonnát tárol. A külföldi mennyiség úgy jött össze, hogy ott dolgozzák fel a japán atomerőművek hulladékát, amit az állítások szerint a jövőben katonai célokra szánnak.
Kínai vezetők rendszeresen tesznek túlzó vagy alaptalan állításokat Japán fegyverkezésével kapcsolatosan, hogy saját katonai projektjeiket a nyilvánosság szemében indokolják. Éppen ezért ezeket
a híreket egyelőre érdemes erős fenntartásokkal kezelni.