Közeleg a váratlan katonai lépés: megindulhatnak a hadihajók, a világ egyik legerősebb hatalma beszállhat a háborúba

Japán korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint Tokiónak fontolóra kellene vennie hadihajók küldését a Hormuz-szorosba. Más nemzetekkel közösen biztosíthatnák a stratégiai jelentőségű tengeri útvonalat, akár már egy esetleges tűzszünet megkötése előtt is - írta meg a Bloomberg.

Nagasima Akihisza a Bloombergnek nyilatkozva kifejtette, hogy a lépéshez egy különleges jogszabály elfogadására lenne szükség. A politikus – aki Takaicsi Szanae miniszterelnök elődjének nemzetbiztonsági tanácsadója és korábbi védelmi miniszterhelyettes volt – hozzátette:

ez a lépés messze túlmutatna Japán korábbi geopolitikai konfliktusokban vállalt szerepén.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindez a japán pacifista alkotmány módosítása nélkül is megvalósítható lenne. Ez az alaptörvény ugyanis elutasítja a háborút, és szigorúan korlátozza a külföldi katonai tevékenységet.
A felvetés mögött Donald Trump amerikai elnök nyomása áll, aki arra szólította fel Japánt, hogy vállaljon nagyobb szerepet a stratégiai tengeri útvonal biztosításában. Takaicsi a márciusi washingtoni csúcstalálkozón ugyan elkerülte a közvetlen konfrontációt, de Japán még aznap közös nyilatkozatot adott ki az Egyesült Királysággal, Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával. A dokumentum a szabad hajózás fenntartása és a globális energiapiacok stabilizálása mellett állt ki.

Nagasima szerint Tokiónak nem csupán a japán érdekeltségű olajszállító hajókra kellene figyelmet fordítania, hanem más országok – köztük az Egyesült Államok és Kína – tankereire is. Ellenkező esetben a szoros elhúzódó lezárása Peking malmára hajthatja a vizet.

Kína nagyobb energiatartalékokkal rendelkezik, mint Japán. Ha Kína energiát szállítana a rászoruló ázsiai országoknak, befolyása és jelenléte a régióban rendkívüli mértékben megnőne

- figyelmeztetett a politikus.

Első lépésként Japán megfigyelő műveletekre küldhetne hajókat a Hormuz-szoros és a Perzsa-öböl térségébe. Hasonlóan cselekedtek a 2019-es közel-keleti feszültségek idején is, amikor Tokió végül nem csatlakozott az amerikai vezetésű többnemzeti hajózásbiztonsági kezdeményezéshez. Nagasima úgy véli, hogy a különleges jogszabályról szóló egyeztetéseket haladéktalanul meg kellene kezdeni, legalább a kormányzó Liberális Demokrata Párton belül.

A volt tanácsadó ugyanakkor nem számít arra, hogy egy esetleges amerikai bevetés esetén a japán Önvédelmi Erők aktív harccselekményekben vennének részt. Ugyanígy kizárta a közvetlen logisztikai támogatás, például az utánpótlás biztosításának lehetőségét is. Az aknamentesítési műveleteket, amelyekben Japán kiemelkedő szakértelemmel rendelkezik, továbbra is csak egy tűzszünet megkötése után tartja elképzelhetőnek. A friss közvélemény-kutatások szerint a japán lakosság többsége ellenzi a hadihajók külföldi misszióba küldését. Nagasima szerint a japán jogi mozgástérről szóló vita éppen az 1947 óta érintetlen alkotmány revíziójának szükségességét húzza alá.

Az Önvédelmi Erőket a nemzetközi normáknak megfelelő haderőként kellene elismerni

- tette hozzá.